Adószámunk:19010148-2-42 Adószámunk:19010148-2-42


Elérhetőségeink:
Autizmus Alapítvány központi épülete:
1089 Budapest,
Delej u. 24-26.
Tel/fax: 314-2859,
210-4364
Ambulancia:
1089. Budapest,
Delej u. 21.
Telefon: 334-1123
E-Mail: autizmus@autizmus.hu
Útvonaltervező

Számlaszámunk:
MKB 10300002-
20327589-70073285

Adószámunk:
19010148-2-42


Támogatóink:

Autism Europe
Budapest Főváros Önkormányzata
Józsefvárosi Önormányzat

Soros Alapítvány
World Autism Organisation
Econoserve Gazdasági Tanácsadó Kft.
Nemzeti Civil Alapprogram Mindennapi Pszihológia Tudakozó
BECO
Honlap
Studio
támogatásával
Rendszergazda:
Berta Sándor

Kutatás+Fejlesztés

(szerkesztés alatt)

A Labor projektjei

1. A magasan funkcionáló autizmus kognitív alapjai: naiv tudatelmélet, nyelv, végrehajtó funkciók és munkaemlékezet kapcsolatai (OTKA pályázat)

A tervezett kutatás célja hozzájárulni az autizmus, illetve az autizmus spektrum zavarok kognitív alapjainak jobb, finomabb felbontású megértéséhez, különös hangsúllyal a szindrómát jellemző kognitív zavarok oksági összefüggésein. Mivel az autizmus ill. az autizmus spektrum zavarok kapcsán igen nagy mennyiségű adat dokumentál néhány karakterisztikus kognitív sérülést, a következő lépés logikusan e kép finomítása, elsősorban a fejlődési dimenzióban, illetve a sérülések oksági összefüggéseit tekintve. A tervezett kutatás ezt az átfogó célt azzal igyekszik megvalósítani, hogy:

(a) a korábbi szakirodalmi és saját adatokra alapozva jól körülírt, specifikus kérdéseket (hipotéziseket) vizsgál meg, illetve

(b) homogenizálva a vizsgált mintákat, elsősorban két különösen releváns életkori „sávra” fókuszál: a zavar markáns kibontakozása szempontjából lényeges 3-5 éves korra, illetve a neurokognitív háttér stabillá válásának időszakára, a serdülőkorra. A hangsúly, később bemutatandó okokból, az utóbbi időszakra esik a tervezett kutatásokban.

Az alábbi specifikusabb kutatási kérdések megválaszolására törekszünk (az 1-4. kérdéseket serdülőkorú mintán, addig az 5. kérdést kisgyermekkorú mintán tervezzük vizsgálni, a 6.-at mindkettőn):

(1) Stabil-e az autizmussal élő, magasan funkcionáló személyek által mutatott egyéni „profil” a tudatelméleti képességet tekintve?

(2) Ha jelen van instabilitás ebben a profilban, az összefügg-e (kovariál-e) a végrehajtó funkciókkal, vagy azok valamelyik komponensével?

(3) Azoknál az autizmussal élő, magasan funkcionáló személyeknél, akiknél relatíve stabilnak mutatkozik a tudatelméleti képesség profilja, a szindrómára jellemző korlátozott tudatelméleti képesség magyarázható-e valamilyen munkaemlékezeti (kapacitás)korláttal?

(4) A nyelvi átkódolás esetleges korlátai összefüggenek-e akár a tudatelméleti, akár a végrehajtó funkció, akár a munkaemlékezeti korlátokkal?

(5) Van-e jellegzetes kognitív profilja azoknak az autizmussal élő gyermekeknek, akik már igen korán (3-5) éves korban képesek hamisvélekedés-tulajdonításra, azaz tudatelméleti kompetenciát mutatnak?

(6) A fenti összefüggések mennyiben járulnak hozzá a tünetek súlyosságához és mintázatához a vizsgált mintákon?

 
2. Autizmus és pragmatika (OTKA pályázat)

Az autizmus (ASD) úgynevezett „,magasan funkcionáló” esetei  különleges betekintést kínálhatnak abba, miként, milyen mechanizmusok által függenek össze a nyelv formális és társas-kommunikatív aspektusai az elsajátítást, majd az érett funkciót tekintve, illetve mennyiben és miként (milyen mechanizmusok által) támaszkodik az elsajátítási folyamat a naiv tudatelméleti képességre. A jelen kutatási területen ezen problémakörbe tartozó konkrétabb hipotéziseket vizsgálnánk, alapvetően (1) autizmussal élő, (2) tipikusan fejlődő, illetve esetenként (3) specifikus nyelvi zavarral küzdő, különböző életkorú illesztett (életkor, IQ, nyelvi profil különböző aspektusai) minták (15-30 fő) összehasonlító vizsgálata révén, részben korrelációs, részben kísérleti designokat alkalmazva. A vizsgálatok során ugyanakkor különös hangsúlyt helyeznénk az egyéni fejlődési variációkra, különösen a két atipikus fejlődésű csoport esetében, és elsősorban saját, korábbi vizsgálataink eredményeire, illetve az azok keretében fejlesztett vizsgálati eljárásokra támaszkodnánk (l. Győri és mtsai., 2004).

            A vizsgálandó főbb kérdések:

(1) A nyelv formális aspektusainak elsajátítása és annak kapcsolata a verbálisan illetve non-verbálisan manifesztált tudatelméleti képességgel, tipikus illetve atipikus fejlődésű (ASD és SLI) gyermekeken.

(2) A verbálisan illetve non-verbálisan manifesztált tudatelméleti képesség viszonya és disszociáció autizmusban.

(3) Munkaemlékezeti és végrehajtó funkció korlátok a nyelv és a tudatelmélet elsajátításában és működésében autizmussal élő gyermekeknél.

(4) Egyéni variációk a tudatelmélet és a nyelv formális aspektusainak disszociációjában autizmussal élő és specifikus nyelvi zavarral küzdő gyermekeknél.

 Hivatkozások 

Győri M. Várnai Zs., Gy. Stefanik K. (2004): A nyelv és a tudatteória elsajátítása: a kölcsönhatások jelentősége és természete. In: Győri M. (szerk.): Az emberi megismerés kibontakozása: társas kogníció, emlékezet, nyelv. Budapest: Gondolat.

Tager-Flusberg, H. (2000): Language and understanding minds: connections in autism. In: Baron-Cohen, S., Tager-Flusberg, H. and Cohen, D. J., eds., Understanding Other Minds: Perspectives from Developmental Cognitive Neuroscience. (2nd edition) Oxford: Oxford University Press.

 
3. Konnekcionista modellezés

szerkesztés alatt

4. Nyelv és tudatelmélet kapcsolata

szerkesztés alatt