|
|
Számlaszámunk:
MKB 10300002-
20327589-70073285
Adószámunk:
19010148-2-42
Támogatóink:
A tervezett kutatás célja hozzájárulni az autizmus,
illetve az autizmus spektrum zavarok kognitív alapjainak jobb, finomabb
felbontású megértéséhez, különös hangsúllyal a szindrómát jellemző kognitív
zavarok oksági összefüggésein. Mivel az autizmus ill. az autizmus spektrum
zavarok kapcsán igen nagy mennyiségű adat dokumentál néhány karakterisztikus
kognitív sérülést, a következő lépés logikusan e kép finomítása, elsősorban a
fejlődési dimenzióban, illetve a sérülések oksági összefüggéseit tekintve. A
tervezett kutatás ezt az átfogó célt azzal igyekszik megvalósítani, hogy:
(a) a korábbi szakirodalmi és
saját adatokra alapozva jól körülírt, specifikus kérdéseket (hipotéziseket)
vizsgál meg, illetve
(b) homogenizálva a vizsgált
mintákat, elsősorban két különösen releváns életkori „sávra” fókuszál: a zavar
markáns kibontakozása szempontjából lényeges 3-5 éves korra, illetve a
neurokognitív háttér stabillá válásának időszakára, a serdülőkorra. A hangsúly,
később bemutatandó okokból, az utóbbi időszakra esik a tervezett kutatásokban.
Az alábbi specifikusabb kutatási kérdések
megválaszolására törekszünk (az 1-4. kérdéseket serdülőkorú mintán, addig az 5.
kérdést kisgyermekkorú mintán tervezzük vizsgálni, a 6.-at mindkettőn):
(1) Stabil-e az autizmussal élő, magasan funkcionáló személyek
által mutatott egyéni „profil” a tudatelméleti képességet tekintve?
(2) Ha jelen van instabilitás ebben a profilban, az összefügg-e
(kovariál-e) a végrehajtó funkciókkal, vagy azok valamelyik komponensével?
(3) Azoknál az autizmussal élő, magasan funkcionáló személyeknél,
akiknél relatíve stabilnak mutatkozik a tudatelméleti képesség profilja, a szindrómára
jellemző korlátozott tudatelméleti képesség magyarázható-e valamilyen
munkaemlékezeti (kapacitás)korláttal?
(4) A nyelvi átkódolás esetleges korlátai összefüggenek-e akár a
tudatelméleti, akár a végrehajtó funkció, akár a munkaemlékezeti korlátokkal?
(5) Van-e jellegzetes kognitív profilja azoknak az autizmussal élő
gyermekeknek, akik már igen korán (3-5) éves korban képesek
hamisvélekedés-tulajdonításra, azaz tudatelméleti kompetenciát mutatnak?
(6) A fenti összefüggések mennyiben járulnak hozzá a tünetek
súlyosságához és mintázatához a vizsgált mintákon?
Az autizmus (ASD) úgynevezett „,magasan
funkcionáló” esetei különleges betekintést kínálhatnak abba, miként, milyen
mechanizmusok által függenek össze a nyelv formális és társas-kommunikatív
aspektusai az elsajátítást, majd az érett funkciót tekintve, illetve mennyiben és
miként (milyen mechanizmusok által) támaszkodik az elsajátítási folyamat a naiv
tudatelméleti képességre. A jelen kutatási területen ezen problémakörbe tartozó
konkrétabb hipotéziseket vizsgálnánk, alapvetően (1) autizmussal élő, (2) tipikusan
fejlődő, illetve esetenként (3) specifikus nyelvi zavarral küzdő, különböző
életkorú illesztett (életkor, IQ, nyelvi profil különböző aspektusai) minták (15-30
fő) összehasonlító vizsgálata révén, részben korrelációs, részben kísérleti
designokat alkalmazva. A vizsgálatok során ugyanakkor különös hangsúlyt
helyeznénk az egyéni fejlődési variációkra, különösen a két atipikus fejlődésű
csoport esetében, és elsősorban saját, korábbi vizsgálataink eredményeire,
illetve az azok keretében fejlesztett vizsgálati eljárásokra támaszkodnánk (l.
Győri és mtsai., 2004).
A
vizsgálandó főbb kérdések:
(1) A nyelv formális
aspektusainak elsajátítása és annak kapcsolata a verbálisan illetve
non-verbálisan manifesztált tudatelméleti képességgel, tipikus illetve atipikus
fejlődésű (ASD és SLI) gyermekeken.
(2) A verbálisan illetve
non-verbálisan manifesztált tudatelméleti képesség viszonya és disszociáció
autizmusban.
(3) Munkaemlékezeti és végrehajtó
funkció korlátok a nyelv és a tudatelmélet elsajátításában és működésében autizmussal
élő gyermekeknél.
(4) Egyéni variációk a
tudatelmélet és a nyelv formális aspektusainak disszociációjában autizmussal
élő és specifikus nyelvi zavarral küzdő gyermekeknél.
Győri
M. Várnai Zs., Gy. Stefanik K. (2004): A nyelv és a tudatteória elsajátítása: a kölcsönhatások jelentősége
és természete. In: Győri M. (szerk.): Az
emberi megismerés kibontakozása: társas kogníció, emlékezet, nyelv.
Budapest: Gondolat.
Tager-Flusberg,
H. (2000): Language and understanding minds:
connections in autism. In: Baron-Cohen, S., Tager-Flusberg, H. and Cohen, D.
J., eds., Understanding Other Minds:
Perspectives from Developmental Cognitive Neuroscience. (2nd
edition) Oxford: Oxford
University Press.
3. Konnekcionista modellezés
szerkesztés alatt