|
|
Számlaszámunk:
MKB 10300002-
20327589-70073285
Adószámunk:
19010148-2-42
Támogatóink:
Alapítvány
Az iskola minőségfejlesztő munkája 2001-ben indult, a rendszer kiépítésének alapja a Comenius 2000 I. Minőségfejlesztési modell volt. A program bevezetéséhez az Oktatási Minisztérium pályázatán elnyert összeg állt rendelkezésünkre, mely lehetővé tette intézményünk szakértőt alkalmazzon a munka támogatására.
- Nyitott önértékelés
- Az érdekelt felek azonosítása
- Az érdekelt felek igényinek és elégedettségének felmérése
- Az igények elemzése
- A célok és prioritások meghatározása
- Intézkedési terv készítése
- Az intézkedési terv megvalósítása
- Az intézkedési terv megvalósításának értékelése
- Korrekciós terv készítése és megvalósítása
- Irányított önértékelés
Az alábbiakban bemutatásra kerülő, a tanulói elégedettség felmérésére szolgáló eszközöket a 3. szakasz sikeres végrehajtásához készítettük. Az egyedi megfigyelő és mérőlapok elkészítése feltétlenül szükséges volt, mivel nem állt rendelkezésre autizmussal élő tanulók szükségleteit és a károsodás okozta nehézségeket figyelembe vevő dokumentum. A tanulói interjúterv elkészítéséhez felhasználtuk a Comenius 2000 CD-n található óvodai módszertani anyagot, a strukturált megfigyelőlap teljes egészében kollégáink munkája. A tanulói elégedettség vizsgálata A vizsgálat célja, hogy információkat szerezzünk arról, milyen a gyermekek érzelmi viszonya az egyes iskolai tevékenységekhez, valamint milyen elvárásaik, kívánságaik lennének.
A vizsgálat módszere, körülményei
A vizsgálat két részből áll: Az egyik részben a gyermekek elégedettségét, elégedetlenségét vizsgáljuk strukturált megfigyelés módszerével, mely valamennyi tanulóra (17) kiterjed. A mérés során az előre meghatározott viselkedések időtartamát és gyakoriságát jegyzőkönyvben gyermekenként rögzítjük. A megfigyelés ideje: 8.30-11h, valamint13 és 15h között, időtartama 2x30 perc. Az adott időszakokban valamennyi gyermek az intézményben van, minden aktivitás előfordul (egyéni és csoportos foglalkozások, szabadidő, étkezés, mozgás) A vizsgálat második része tanulói interjú, mely bizonyos nyelvi megértést igényel, ezért a nyelvet kommunikációs helyzetekben rosszul értő és nem használó, valamint képzési kötelezett gyermekekre nem terjedhet ki. Az interjú egyéni helyzetben készül, a gyermeket jól ismerő pedagógus veszi fel. (10 interjú)
A választott módszerek indoklása:
Az autizmus lényegi jellemzője a szociális-kommunikáció minőségi károsodása. A kommunikáció eszközeinek szociális használata, illetve a szociális tartalmakat hordozó verbális és non-verbális közlések értelmezése egyaránt nehézséget jelent az intézményünkbe járó gyermekek számára. A nehézségek változatosak: vannak gyermekek, akik egyáltalán nem értenek és nem is használnak nyelvet, (sem egyéb, szimbólum-értést kívánó kommunikációs jelrendszert) metakommunikációjuk rendkívül szegényes, mások metakommunikációját korlátozottan értik. A tanulók egy másik csoportja ugyan bizonyos (egyénenként eltérő) szinten ért és használ nyelvet és metakommunikatív jelzéseket, de az elvont tartalmú, érzelmekre, attitűdökre vonatkozó kérdések számukra is rendkívül nehezek. Sem a kérdések megértését, sem a verbális válaszok érvényességét nem tarthatjuk biztosnak. A fentiek miatt döntöttünk úgy, hogy a viselkedés megfigyeléséből vonunk le következtetéseket az érzelmi állapotra vonatkozóan. Feltételezésünk szerint az elégedett gyermekek nem mutatnak problémás viselkedéseket, sikeresen vesznek részt az egyes tevékenységekben, viselkedésük nyugodt, kiegyensúlyozott, esetleg részt tudnak venni bizonyos kölcsönösséget igénylő helyzetekben is. A megfigyelés eredményei közvetve információt nyújtanak arról, hogy a pedagógusok mennyire hatékonyan előzik meg a gyermekek számára stresszel, rossz közérzettel járó helyzeteket. Az igények felmérése feltételez bizonyos szimbolikus megértést, képzeleti működést, hiszen jelen nem lévő tárgyakról, tevékenységekről kellene gondolkodni. Az igényekről ezért sajnos nem tudunk minden gyermek esetében információhoz jutni. További nehézséget jelent, hogy az autizmussal élő gyermekek érdeklődése, tevékenységi köre szűk körű, oldott, kellemes közérzet, öröm, gyakran csak a kedvenc sztereotíp tevékenységhez kapcsolódik. Az interjú esetében törekedtünk arra, hogy a kérdések konkrét tartalmúak és vizuálisan megjeleníthetőek legyenek.A következő tábázat és ábrák legutóbbi elégedettség / elégedetlenség vizsgálatunk eredményeit mutatják.
A napirendi tevékenységek megítélése
| pozitív | negatív | |||
| év | 2003 | 2002 | 2003 | 2002 |
| szervezett szabadidő | 80% | 67% | 20% | 33% |
| szabadidő | 100% | 100% | 0% | 0% |
| közös játék | 100% | 100% | 0% | 0% |
| udvar | 100% | 80% | 0% | 20% |
| műhely | 100% | 70% | 0% | 30% |
| mozgás | 62% | 60% | 38% | 40% |
| zene | 91% | 55% | 9% | 45% |
| tanulás | 17% | 27% | 83% | 73% |
| munka | 73% | 55% | 27% | 45% |
| babzsák | 100% | 100% | 0% | 0% |
| öltözés | 38% | 56% | 63% | 44% |
| terítés | 57% | 67% | 43% | 33% |
| házimunka | 46% | 56% | 54% | 44% |
| külső program | 100% | 86% | 0% | 14% |
| étkezés | 91% | 91% | 9% | 9% |
| fogmosás | 69% | 70% | 31% | 30% |
| számítógép | 100% | 100% | 0% | 0% |
| egyéni foglalkozás | 100% | 100% | 0% | 0% |
| jutalom-tev. | 100% | 100% | 0% | 0% |
Összesen: | 78% | 73% | 22% | 27% |